Text

[Blatt: 113r]

Nos Joannes Secundus1 Dei gratia electus Rex Hungarię, Dalmatię, Croatię etc. Memorie commendamus
pera pr[ese]ntes q[uod] fideles n[ost]ri D[omi]ni Regnicole Nobiles
partium Regni n[ost]ri hungarię,2 Necnon trium Nationum
Tranſſ[ylva]nie, Nobiles v[ideli]c[e]t Siculi atq[ue] Saxones3 noſtram
venien[tes] in p[rese]ntiam exhibuerunt Nobis et preſentaueru[n]t
infraſcriptos Articulos, in comicijs partialibus in hoc
oppido n[ost]ro Thorda4 ad feſtum Epiphaniar[um] d[omi]ni p[ro]xime
tranſactum ex edicto et mandato n[ost]ro celebrat[is], paribus
eorum votis concluſos. Supplican[tes] Nobis humillime, vt
Nos eoſdem Articulos, ratos, gratos et acceptos haben[tes]
clementer confirmare dignaremur. Quorum quidem
Articulorum tenor talis eſt.


EzAz Erdelij orzagbelijerdélyországbeli haromhárom nemzetewlnemzettől Magijarmagyar- orzagbelijországbeli Attijankfijaijwalatyánkfiaival egijeteombeegyetemben walovaló
wegezeſijnkvégezéseink, Mellijeketmelyeket wegeztewnkvégeztünk ez mostanijmostani
Rezrész zerentszerint walovaló gijewleſew[n]kbegyűlésünkben, kijtkit wrwnkurunk ewő-
felſegefelsége ezaz el mwltelmúlt wijzkereztvízkereszt napijaranapjára teteteotttétetettb
walavala ide ThordaraTordára 1568 eztendeobenesztendőben.

[Blatt: 115r]

15. FelſegeodnekFelségednek alazatoſſanalázatosan Jelentijewkjelentjük, Sokansokan wadnakvannak az felſegeodfelséged orzagabaországában, kijkkik az olaholáh pijſpeknekpüspöknek, mellijetmelyet
felſegeodfelséged kegijelmeſſgebeolkegyelmességéből az pijſspekſegnekpüspökségnek tijztijretisztére
walaztottválasztott,5 Nemnem engednek, hanem az Regirégi papoknak
esés azoknak tewelgeſijnektévelygéseinek engedwenengedvén ellenek alnakállnak
Ewtetőtet az ewő tijztibetisztébec eleoelő nem bochijattijakbocsátják, konijeor-könyör-
gewnkgünk felſegednekfelségednek, hog’hogy felſegedfelséged orzagawal az elebbielőbbi
wegezeſevégezése zerentszerint6 az EuangeliomnakEvangéliomnak kegijlmeſſenkegyelmesen
engeddjenengedjene eleo meneteltelőmenetelt, EsÉs ez ellen walovaló wak-vak-
mereomerő bator kodokatbátorkodókat bewnteſſebüntesse meg.

[Blatt: 116v]

22.f WrwnkUrunk ewő felſegefelsége mij keppenmiképpen ennek eleotteelőtte walovaló gijewleſijbegyűléseiben orſzagawalországával kozeonſeggelközönséggel az Relligioreligio
dolgaroldolgárólg wegezeottvégezett,7 Azonkeppenazonképpen Moſtanmostan esés ez Jelenjelen
walovaló gijewlaſebegyűlésébe azont ereoſſijttierősíti, twdni illijktudniillik
hogijhogy mijndeonmindenh helijeokonhelyeken, az predikatorokprédikátorok az
Euangeliomotevangéliumot predikallijakprédikálják hijrdeſſekhirdessék, kij kijki-ki az ewő
ertelmeértelme zerentszerint, esÉs az koſſegközség ha wennivenni akarijaakarja,
Jo, ha nem penigpedig Senkijsenki kenzerijteſſelkényszerítéssel ne
k[ény]zerijchijekényszerítsei az ewő lelke azon meg nem nijwgodwannyugodván.
Dede olijoly predikatortprédikátortj tarthaſſon, az kijnekakinek tanijttaſatanítása
ew nekijeőneki tetzijktetszik. EzertEzért penigpedig Senkijsenki az Super-
intendenſeokintendensek kozzewlközül, ſe egijebekegyebek aza predikato-prédikáto-
rokat meg ne banthaſſabánthassa, Ne Zijdalmaztaſſekszidalmaztassék Senkijsenki
az Relligijoertreligióért ſenkijtewlsenkitőlſenkijtewl, az elebbielőbbi constitutiokconstitutiók
Zerentszerint,8 es Nem engettetijkengedtetik ez Senkijneksenkinek, hogijhogy
Senkijtsenkit fogſaggalfogsággal, Awagijavagy helijebeolhelyéből walovaló priwa-privá-
laſſallással9 fenijeogeſſeonfenyegessen az tanijttaſerttanításért. Mert az hijthit
Iſtennek aijandekaajándéka, ez hallaſbolhallásból lezeonlészön, Melijmely
hallashallás Iſtennek igeijeigéje altaláltal wagijonvagyon.10

[Blatt: 117r]

Nos Igitur premiſſa supplicatione fidelium N[ost]rorum dominorum Regnicolarum, Nostrę modo quo ſupra
porrecta Ma[ies]t[a]ti Regia benignitate exaudita et
clementer admiſſa, preſcriptos Articulos ac
omnia ket ſingulak in eiſdem contenta, acceptamus,
app[ro]bamus, ratificamus et clementer confirmamus
atq[ue] tam Nos ipſi obſervabimus, q[uam] per alios
quoſlibet quorum Intereſt vell Intererit obſ[er]uari
faciemus. Datum in dictom oppido n[ost]ro Thorda
feria tertia in octauis vi[delice]t preſcripti feſti Epi-
phaniar[um] domini. Anno Eiuſdem Milleſimo
quingenteſimo Sexageſimo Octauo.


Textapparat

a EOE 2, S. 338 und Armgart, S. 84: par.
b Nat. A. Herm. Inv. 35 Nr. 32, S. 18: tetetet; EOE 2, S. 338 und Armgart, S. 84: tétetett.
c tijztibe, nicht als „ij” geschrieben. Nat. A. Herm. Inv. 35. Nr. 32, S. 22: tijztiben (Genitiv statt Akkusativ).
d Nat. A. Herm. Inv. 35. Nr. 32, S. 22: keonijorgeonk.
e Nat. A. Herm. Inv. 35. Nr. 32, S. 22: Engegijen.
f Bei Teutsch, S. 94. gezählt als Artikel 14, in EOE 2, S. 343 ohne Artikel-Nummer.
g Handschrift Nat. A. Herm. Inv. 35. Nr. 32, S. 24: dolgabol.
h „o” über dem Wort, warscheinlich als Korrektur, hinzugefügt.
i EOE 2, S. 343: készerítse. Armgart, S. 54: kényerítse.
j In der Leithandschrift getrennt geschrieben: predi katort.
k–k Fehlt EOE 2, S. 344 und Armgart, S. 85.
l Nat. A. Herm. Inv. 35. Nr. 32, S. 25: sive.
m Fehlt in Nat. A. Herm. Inv. 35. Nr. 32, S. 25.

Sachliche Anmerkungen

1 Johann II. Sigismund Zápolya war seit 1540 gewählter König (rex electus) Ungarns und seit 1556 Fürst von Siebenbürgen (princeps Transylvaniae). Vgl. Géza Pálffy: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. [Das Königreich Ungarn und die Habsburg-Monarchie im 16. Jahrhundert.] Budapest, 2011 (História Könyvtár Monográfiák 27), S. 66-67, 69-71, 75, 103; Géza Pálffy: A tizenhatodik század története. [Die Geschichte des 16. Jahrhunderts]. Budapest, 2000 (Magyar Századok), S. 96, 109.
2 Gemeint sind die Vertreter der ungarischen Komitate, die zur Herrschaft von Johann II. Sigismund gehörten (Partes adnexae Hungariae). Vgl. Géza Pálffy: A tizenhatodik század története. [Die Geschichte des 16. Jahrhunderts]. Budapest, 2000. (Magyar Századok) S. 92-93, 95-96.
3 Die drei nationes im siebenbürgischen Landtag waren die Vertreter des ungarischen Adels der Komitate sowie die kollektiv privilegierten Szekler und Sachsen. Vgl. Géza Pálffy: A tizenhatodik század története. [Die Geschichte des 16. Jahrhunderts]. Budapest, 2000. (Magyar Századok) S. 109-115.; Zsolt Trócsányi: Az Erdélyi Fejedelemség korának országgylései. (Adalékok az erdélyi rendiség történetéhez). [Die Landtage der Zeit des Fürstentums Siebenbürgen. (Beiträge zur Geschichte der Ständeordnung in Siebenbürgen)] Budapest 1976 (Értekezések a Történettudományok Körébl. Új Sorozat 76), S. 28-33; Armgart S. 84, Fußnote 3.
4 Thorenburg, ungarisch Torda, im Dialekt der Siebenbürger Sachsen Torembrich, heute Turda in Rumänien, war der Versammlungsort des Landtages und Sitz eines Komitats in Mittelsiebenbürgen. Vgl. Armgart S. 84. Fußnote 4.
5 Gemeint ist der calvinisch gesinnte rumänische Bischof Georg (Gheorghe din Sîngeorgiu), den Johann II. Sigismund 1566 als geistliches Oberhaupt der größtenteils orthodoxen Rumänen eingesetzt hatte; vgl. Suttner, Staaten, S. 95f.; Armgart, S. 82, Anm. 6.
6 Es geht hier um die Beschlüsse der folgenden Landtage: Thorenburg, März 1566 (vgl. EOE 2, S. 302f.) und Hermannstadt, November 1566 (vgl. EOE 2, S. 326f.), Vgl. Mihály Balázs: „A hit ... hallásból lészön”. Megjegyzések a négy bevett vallás intézményesüléséhez a 16. századi Erdélyben. [„Glauben … entsteht durch das Hören”. Bemerkungen zum Institutionalisieren der vier akzeptierten Religionen im 16. Jahrhundert in Siebenbürgen]. In: Pál Fodor – Géza Pállfy – István György Tóth (Hg.): Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. [Aufsätze zum Gedenken von Ferenc Szakály] Budapest 2002, S. 51-74, hier: 52-53.
7 Es geht hier um die Beschlüsse der folgenden Landtage: Thorenburg, März 1566 (vgl. EOE 2, S. 302f.) und Hermannstadt, November 1566 (vgl. EOE 2, S. 326f.), Vgl. Mihály Balázs: „A hit ... hallásból lészön”. Megjegyzések a négy bevett vallás intézményesüléséhez a 16. századi Erdélyben. [„Glauben … entsteht durch das Hören”. Bemerkungen zum Institutionalisieren der vier akzeptierten Religionen im 16. Jahrhundert in Siebenbürgen]. In: Pál Fodor – Géza Pállfy – István György Tóth (Hg.): Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. [Aufsätze zum Gedenken von Ferenc Szakály]. Budapest 2002, S. 51-74, hier: 52-53.
8 Es geht hier um die Beschlüsse der folgenden Landtage: Thorenburg, März 1566 (vgl. EOE 2, S. 302f.) und Hermannstadt, November 1566 (vgl. EOE 2, S. 326f.), Vgl. Mihály Balázs: „A hit ... hallásból lészön”. Megjegyzések a négy bevett vallás intézményesüléséhez a 16. századi Erdélyben. [„Glauben … entsteht durch das Hören”. Bemerkungen zum Institutionalisieren der vier akzeptierten Religionen im 16. Jahrhundert in Siebenbürgen]. In: Pál Fodor – Géza Pállfy – István György Tóth (Hg.): Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. [Aufsätze zum Gedenken von Ferenc Szakály]. Budapest 2002, S. 51-74, hier: 52-53.
9 Entlassung aus dem Amt.
10 Ergo fides ex auditu, auditus autem per verbum Christi. Röm 10,17. Zweifelsohne zeigt sich an dieser Stelle die Wirkung der Lehre Martin Luthers auf die Reformation in Siebenbürgen. Der Landtagsabschied enthält hier eine theologische These, eine Textart, die sich nicht oft in „staatlichen“ Dokumenten findet. Es geht hier also nicht wie in anderen Fällen um den Frieden des Königreiches (pro qiete regni), sondern um die Freiheit der Predigt des Evangeliums. Im Text ist expressis verbis nur von dieser Freiheit sowie indirekt vom Sieg der Reformation die Rede, nicht aber von den vier „akzeptierten Konfessionen“ (recepta religio). Vgl. Mihály Balázs: „A hit ... hallásból lészön”. Megjegyzések a négy bevett vallás intézményesüléséhez a 16. századi Erdélyben. [„Glauben … entsteht durch das Hören”. Bemerkungen zum Institutionalisieren der vier akzeptierten Religionen im 16. Jahrhundert in Siebenbürgen]. In: Pál Fodor – Géza Pállfy – István György Tóth (Hg.): Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. [Aufsätze zum Gedenken von Ferenc Szakály]. Budapest, 2002, S. 51-74. Hier: 62-66.

Bibliographie

Suttner, Ernst Christoph , Staaten und Kirchen in der Völkerwelt des östlichen Europa. Entwicklungen der Neuzeit, Freiburg (Schweiz) 2007 (StOeFr 49).
Szilágyi, Sándor (Hg.), Erdélyi országgyülési emlékek, Bd. 2: 1556 sept-1576 jan, Budapest 1876 (MHH.E) [Digitalisat].